Philipp Friedrich Gmelin
Megjelenés
Philipp Friedrich Gmelin | |
1755-ben | |
Született | 1721. augusztus 19.[1] Tübingen[2] |
Elhunyt | 1768. május 9. (46 évesen)[1] Tübingen[3] |
Állampolgársága | német |
Gyermekei |
|
Szülei | Johann Georg Gmelin |
Foglalkozása | |
Iskolái | Tübingeni Egyetem |
Kitüntetései | a Royal Society tagja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Philipp Friedrich Gmelin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Philipp Friedrich Gmelin (Tübingen, 1721. augusztus 19. – Tübingen, 1768. május 9.) német professzor, aki botanikát és kémiát tanított. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „P. F. Gmel.”.
Élete
[szerkesztés]Philipp Friedrich Gmelin az antimon kémiáját tanulmányozta, és több írása is van a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövéről, az úgynevezett Wirsung-vezetékről, továbbá az ásványvízről és a botanikáról. 1742-ben a Tübingeni Egyetemen Burchard Mauchart alatt megkapja az orvosi címet. Philipp Friedrich a híres utazónak, Johann Georg Gmelinnek volt a testvére.
1758-ban megválasztották az angol Royal Society tagjának.[4]
A legidősebb fia, Johann Friedrich Gmelin német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Library and Archive. Royal Society. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
Források
[szerkesztés]- J. Chem. Ed., 1954, 32, pp. 534–541.
- Chem. Ber., 1939, 72, pp. 5A-33A.
- Biographisches Lexikon der hervorragenden Ärzte, Urban & Schwarzenberg, 1962, vol. 2, p. 776.
- Michaud Biographie Universelle (2nd Ed.), Delagrabe, 1843-1865, vol. 16, p. 646.
- Dictionaire des Sciences Medicales Biographie Medicale, C. L. F. Panoucke, 1820-1822, vol. 4, pp. 461–462.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Philipp Friedrich Gmelin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.